![A gazdaságos és hatékony fűtés titka](/images/blog/tuzifa.jpg)
A gazdaságos és hatékony fűtés titka
![A gazdaságos és hatékony fűtés titka](/images/blog/tuzifa.jpg)
Ha valóban hatékonyan és gazdaságosan szeretnénk fűteni kandallónkkal, akkor elengedhetetlen, hogy megfelelő minőségű tüzelőanyag mellett tegyük le voksunkat.
Az ilyen tüzelőanyag egyik legfontosabb paramétere pedig annak víztartalma. A tűzifa annak kivágásakor még nagyjából 50% víztartalommal bír. Ez a víztartalom a természetes száradásnak köszönhetően, ha a tűzifa megfelelően van tárolva, akár 15-20%-ra is csökkenhet. Ezért lehet egyébként előnyösebb, ha tűzifa vásárlásakor a térfogathoz és nem a súlyhoz igazodunk, azt ugyanis kevésbé képes a nedvességtartalom befolyásolni.
A tűzifa víztartalma pedig több szempontból is fontos kérdés. Mint azt a fizikaórákon megtanulhattuk a folyadékoknak van egy olyan tulajdonsága, hogy párolgásuk közben hőt vonnak el környezetüktől. Minél magasabb tehát a tűzifa nedvességtartalma annál több hő fog a keletkező vízgőzzel együtt távozni a kéményen keresztül. Ezt a hőt pedig már értelemszerűen nem tudjuk otthonunk fűtésére felhasználni.
A másik ok, hogy ebből a gőzből kondenzvíz csapódhat le a kémény belsejében, mely igen savas kémhatású, vagyis szép apránként roncsolja a kémény állagát. Minél több a nedvesség, annál több a gőz és annál több a kicsapódó kondenzvíz is. A magas nedvességtartalmú tűzifa tehát a kandalló hatásfokát és a kémény állapotát is negatívan befolyásolhatja.
Egyébként a fák anyagának nagyjából 80%-át az úgynevezett fagázok alkotják csak szilárd formában. Ezen anyagok elégése adja a fa fűtőértékének körülbelül a 70%-át. Hogy ezen fagázokat megfelelően tudjuk hasznosítani elengedhetetlen a kellően nagy kandalló tűztér, valamint a tűz táplálását szolgáló oxigén.
A kandalló begyújtsa után egyébként először a nedvesség kezd elpárologni a tűzifából, mely annak felhevülése közben, vagyis 100 C fokig történő felmelegedése közben megy végbe. Miután a tűzifa hőmérséklete elérte a 100 C fokot megindul magának a bomlásnak a folyamata, vagyis a fában található molekulák kötései elkezdenek szétszakadni. 200-220 C fok felett a fának az égése már folyamatossá válik.
Ekkor kezd el felszabadulni a hőenergia nagy része, melynek hatására a lehasadó hidrogéntartalmú összetevők fagázként elégnek. Ezek után már csak az izzó faszén marad vissza (500-800 C fok). Az égés ezen szakaszában szabadul fel a tűzifában található energia maradék része.