Pár mondat a brikettről
A pelletről, mint igen magas fűtőértékkel rendelkező és "környezetbarát" tüzelőanyagról már többször volt szó itt a blogban is. Most ismerkedjünk meg "nagy testvérével", a brikettel is.
A brikettet erdészeti, mezőgazdasági, vagy faipari hulladékokból állítják elő, mely a préselésnek és tömörítésnek köszönhetően igen magas fűtőértékre tesz szert. A leglényegesebb különbség a két tüzelőanyag között, hogy a brikettek jóval nagyobb méretű (általában 50 mm-nél nagyobb), kör, négyszög, vagy sokszög alakú, préselt tüzelőanyagok, melyek előállításához gyakran használnak fel olyan mezőgazdasági hulladékokat is, mint a szalma, vagy éppen a kukoricaszár. Ezzel szemben a pellet sokkal kisebb (10-25 mm közötti), körcellás, vagy görgős présekkel előállított tömörítvény, melyhez főként faipari hulladékot használnak fel.
A pellethez hasonlóan a brikettek legnagyobb előnye is a tömörségből fakadó magas fűtőértékből származik. Ezt a nagy sűrűség biztosítja, melyet úgy tudnak elérni, hogy a brikett anyagát 1000 BAR-os nyomásra is képes gépekkel préselik össze. Ez azt jelenti, hogy ezen berendezések akár 1000 kg nyomást is képesek kifejteni egyetlen négyzetcentiméteres területre.
A legtöbb brikett semmilyen kötőanyagot, legalábbis mesterséges kötőanyagot nem tartalmaz. Természetes kötőanyagot ugyanis előfordul, hogy használnak. Ilyen természetes kötőanyag lehet például a fenyőfakéreg, melyet azért kevernek az alapanyaghoz, hogy annak nagyobb legyen a szilárdsága. A pellettel ellentétben ugyanis a brikettet sok esetben számos különböző alapanyagból préselik össze, melyeket úgy kevernek össze, hogy a legoptimálisabb fűtőértéket és tömörséget érhessék el. Repce hulladékot például azért adnak elég gyakran a különböző brikett alapanyagokhoz, mert ezzel kiválóan lehet kondicionálni az adalékanyagot, vagyis sokkal könnyebben lehet beállítani a nedvességtartalmat.
Márpedig a nedvességtartalom minden tüzelőanyag, így a brikettek esetében is alapvető fontosságú. A frissen vágott fa nagyjából 50 % körüli nedvességtartalommal bír, melyet két év megfelelő szárítás után 10-20% közé lehet levinni. A megfelelő minőségű brikettek nedvességtartalma még ennél is alacsonyabb, és akár 6-7% környéke is lehet. Ennek az alacsony nedvességtartalomnak, valamint a tömörségnek köszönhető a magas fűtőérték, mely akár az 5kWh/kg-ot is elérheti. Egy nagyjából 15%-os nedvességtartalommal (tehát viszonylag jól kiszárított) akácfa körülbelül 4kWh/kg fűtőértékkel bír.
Az, hogy a brikett ilyen alacsony nedvességtartalommal rendelkezik, nem csak a nagyobb leadott hő szempontjából lehet előnyös. Az alacsonyabb nedvességtartalom azt is jelenti, hogy kevesebb kondenzvíz keletkezik majd a kéményben és a tüzelőrendszerben, hiszen kevesebb nedvesség tud kicsapódni a füstgázokból. Emellett a szárazabb tüzelőnek köszönhetően a koromképződés mértéke is alacsonyabb lesz, melynek köszönhetően a füstelvezető, valamint tüzelő rendszer állagromlása is lassabban megy végbe.
A pellethez hasonlóan pedig a briketteknek is nagyon alacsony a hamutartalmuk, vagyis a tűztér nagytakarítását, és a hamu eltávolítást is ritkábban kell majd elvégezni.
