Mire figyeljünk egy vízteres pelletes kályha kiválasztása esetén?
A pellet sokkal környezetbarátabb tüzelőanyag, mint a hagyományos tűzifa, mert faipari hulladékból állítják elő, vagyis a fűrészport és apró faforgácsot préselik össze a jól ismert kis hengerekké. Mind nedvességtartalma (nagyjából 10-12 %), mind hamutartalma (nagyjából 0,5-1,5 %) nagyon alacsony.
Mint ahogy más szilárd tüzelésű rendszerek esetében, úgy a pelletes kályhák között is találhatunk vízteres, valamint légfűtéses változatokat egyaránt. Ha valaki régi gázkazánját szeretné egy pelletes kályhára lecserélni, akkor nyilván vízteres fűtési rendszer van kiépítve otthonában, így egyértelmű, hogy egy vízteres pelletes kályha lesz számára a megfelelő választás. De milyen szempontokat vegyünk figyelembe, ha egy vízteres pelletes kályhát szeretnénk vásárolni?
Mint minden fűtéstechnikai eszköz esetén, úgy a pelletes kályháknál is az egyik legfontosabb szempont a teljesítmény. A megfelelő teljesítményű darab kiválasztásához két dolgot mindenféleképpen ismernünk kell. Az egyik az otthon hőigénye, a másik a füstelvezető rendszerünk milyensége. Az otthon hőigényét két tényező határozza meg. Egyrészről, hogy hány légköbmétert kellene felfűteni, másrészt hogy otthonunk milyen hőszigetelési mutatókkal rendelkezik. A legtöbben persze általában nincsenek pontosan tisztában lakásuk K mutatóival, vagyis hogy az milyen hőszigetelési hatásfokkal bír. Ezért ennek kiszámításához nem árt egy szakember segítségét is igénybe venni. Természetesen szintén fontos, hogy felméressük a kéményünk állapotát, hiszen ez, valamint a füstelvezető rendszer különböző részeinek átmérője szintén meghatározhatja, hogy mekkora teljesítményű vízteres pelletes kályha köthető rá biztonsággal a rendszerre.
Mint ahogy a vízteres kandallók esetében, úgy a kályháknál is fontos, hogy választás esetén a vízoldali névleges teljesítményt vegyük figyelembe, hiszen ez lesz az a maximális hőteljesítmény, melyet a kályha képes átadni a vízteres rendszernek. Jobban mondva az abban keringő víznek.
Szintén fontos választási szempont a kályha víz űrtartalma, vagyis, hogy a vízteres köpenynek mekkora a befogadóképessége. A vízteres tűzterek esetében ugyanis egy köpeny veszi körbe magát a tűzterek és a kandalló az abban keringő víznek adja át a hőt. Nyilván a nagyobb teljesítményű tűzterek esetében az űrtartalomnak is nagyobbnak kell lenni. Egyrészről mert a kályha mérete is nagyobb, másrészt pedig a köpeny sokkal hatékonyabban öleli körbe a tűzteret.
A pelletes kályhák esetén az egyik legnagyobb előny, hogy sokkal kényelmesebben üzemeltethetőek, mint más szilárd tüzelésű rendszerek. Ezért vásárlás esetén nem árt figyelembe venni a pellet tartály méretét, a kályha fogyasztását, valamint ezen két tulajdonság alapján a kályha autonómiáját. Hogy mit határoz meg a kályha autonómiája? Azt, hogy a pellet tartály teljes feltöltése esetén egy adott fogyasztási szint mellett (általában a minimális és a maximális fogyasztási adatokat adják meg) mennyi ideig képes a kályha folyamatosan üzemelni külső beavatkozás nélkül. Tehát, ha mondjuk egy kályha pellet tartályának kapacitása 60 kilogramm és a fogyasztást 2 kg/h-ra állítjuk be, akkor a tartály teljes feltöltése után a kályha akár 30 órán keresztül képes folyamatosan üzemelni, vagyis ennyi ideig nem kell a tartály újratöltésével bajlódnunk. Az persze már más kérdés, hogy egy ilyen fogyasztási szint mellett a kályha mekkora hő leadására képes.
A legtöbb mai pelletes kályha adagolását, már egy beépített elektronika vezérli, így előre beprogramozható, hogy a nap melyik szakaszában, mennyi legyen a kályha fogyasztása. Ez nagyon hasznos lehet, hiszen nincs szükség ugyanakkora hő leadására a különböző napszakokban. Választás esetén tehát az sem elhanyagolható szempont, hogy a programozható rendszer napi vagy heti hány fogyasztás változás beállítását teszi lehetővé.
