A megfelelő füstelvezetés

Bármilyen tüzelőrendszerről is van szó, a legsarkalatosabb kérdés mindig az égés során keletkező gázok megfelelő elvezetése.

Nincs ez másképpen a kandallók esetében sem; az egyik legfontosabb elem ezeknél is a biztonságosan és megfelelő hatékonysággal üzemelő füstelvezető rendszer.

Mindegy, milyen kémény vásárlása mellett döntünk, a füstelvezető rendszernek kiemelkedő fontossággal bíró része a füstcső, vagy más néven füstcsatorna, melynek az elsődleges feladata, hogy az égéstérből a különböző füstgázokat a kéménybe juttassa.

A füstelvezető rendszernek kiemelkedő fontossággal bíró része a füstcső, vagy más néven füstcsatorna, melynek az elsődleges feladata, hogy az égéstérből a különböző füstgázokat a kéménybe juttassa. A füstcső keresztmetszetének nagyjából a kémény keresztmetszetével kell megegyeznie. Ha keresztmetszete nagyobb, mint a kéményé, akkor a füstcsőből távozó gázok szeles időben visszajuthatnak az égéstérbe. Abban az esetben azonban, ha a füstcső keresztmetszete kisebb, mint az ideális, vagyis jóval kisebb, mint a kémény keresztmetszete, akkor a füstgáz áramlása nagyon felgyorsulhat, mely az égés hatékonyságára szintén negatívan hathat. Nem csak az átmérő, hanem a tengelyvonal kéménybe való csatlakozásának dőlésszöge is lényeges, hiszen ez 45°-nál nem lehet kisebb.

A füstcsövek kialakítása lehet kör és négyszög keresztmetszetű, anyaguk pedig leggyakrabban acéllemez, de készülhetnek, öntöttvasból, hőálló betonból, vagy samottból is. Az eltérő alapanyagú füstcsövek esetén azok minimális falvastagsága is eltérő, ugyanis acéllemez esetén ez 2 mm, samott csöveknél 3mm, míg hőálló betonból készült füstcsöveknél 5 mm. Hogy az égésgázok áramlási képességét javítsuk, előnyös lehet a füstcső hőszigetelése a kandallóburkolat alatt. Persze, ha légfűtéses rendszerhez szeretnénk felhasználni a a füstcső veszteséghőjét, mondjuk a burkolatba épített szellőzőnyílások segítségével, akkor értelemszerűen nem kell a füstcsövet leszigetelnünk.

Természetesen a kandalló megfelelő üzemeléséhez nem csak a füstcsőnek kell illeszkedni a kandalló tűzteljesítményéhez, hanem a kéménynek is. A kéményről sokan tudják, hogy valójában kettős szereppel bír és nem csak a füstgázok elvezetése a feladata, hanem hogy kellő mennyiségű levegővel is ellássa a tűzteret, ezzel téve hatékonyabbá az égést. Sok esetben a kémény paraméterei határozzák meg azt, hogy milyen típusú és mekkora fűtési teljesítményű kandallót tudunk beépíttetni otthonunkba. Például, ha a kémény huzatossága túl kicsi, akkor arra nem csatlakoztatható nyílt tűzterű kandalló, csak zárt. Persze gyakran lehetőség nyílik a kémény átalakítására is, hogy az megfeleljen a kiválasztott tüzelőrendszer üzemeltetéséhez, de mivel ez költségesebb megoldás, ezért már meglévő füstelvezető rendszerek esetén sokan azok paramétereihez igazodnak, és így választanak maguknak kandallót.

A füstpárkányokról sokan gondolhatják, hogy kizárólag díszítő elemként funkcionálnak, pedig a füstelvezetésben is hárul rájuk némi szerep. A füstpárkány egyik feladata ugyanis, hogy az elvezetni kívánt füstöt és a helyiség levegőjét valamelyest "szétválassza" egymástól. Ennek értelemszerűen a nyitott tűzterű kandallók esetében van nagyobb szerepe, de természetesen megfelelő kialakításukat zárt rendszerek esetében sem vehetjük félvállról, hiszen felfűtés után ezek ajtaját kinyitva (felhúzva) nyílt tűzterűként is használhatjuk őket.