A kályha helye

Ha úgy döntünk, hogy otthonunkba telepítünk egy kályhát, akkor ezt jó esetben egy szakemberre bízzuk, vagyis a kályha pontos helyét is ő fogja meghatározni.

Ám ha mégis mi magunk szeretnénk elvégezni a kályha telepítését, akkor lássuk, hogy milyen szempontokra is kell majd odafigyelnünk.

Az egyik legfontosabb talán a stabilitás. A kályhának egy vízszintes, stabil helyre kell kerülnie, ahova a padló védelmében nem árt, ha egy tűzálló talapzatot is elhelyezünk. Ha úgynevezett mobil, vagy hordozható kályhát választunk, akkor ezt nem kell majd ezen talapzathoz rögzítenünk. Ennek csupán az a funkciója, hogy megvédje a padló burkolatát az igen komoly hőhatásoktól. Az ilyen talapzatok esetén az sem árt, ha azok valamivel nagyobbak mint maga kályha, vagyis túlnyúlnak azon. Ez a "túllógás" ideális esetben a kályha tűztérnyílása felől 50 cm, míg oldalt 30 cm legyen.

Figyeljünk arra is, hogy megpróbáljunk kialakítani egy biztonsági zónát a kályha körül, hiszen annak 80 cm-es közelében nem lehet éghető anyag. Még, ha a kályha beépítését mi magunk is végezzük el, a füstelvezető rendszerre való rákötését mégis bízzuk szakemberre, hiszen a hozzá nem értés könnyen tragédiát is okozhat a későbbiekben. Fontos, hogy az olyan csatlakozó elemek, mint a kéménycsövek és rozetták minden esetben szorosan és pontosan legyenek összeillesztve és rögzítve.

Arra is ügyelni kell, hogy a kályhacső méretével igazodjunk a kémény füstjáratának méretéhez, vagyis azok keresztmetszete ne térjen el egymástól. Ha a kémény füstcsövének keresztmetszete jóval nagyobb, mint a kályha tűzterének füstkivezető nyílása, akkor a túlzottan intenzívvé válhat a kéményen belüli légáramlás, mely ronthatja a berendezés hatásfokát. Ellenkező esetben, vagyis mikor a kémény füstcsövének a keresztmetszete a kisebb, akkor pedig a füstgázok nem lesznek képesek kellő hatékonysággal távozni majd. Ennek eredményeként fokozódik a koromlerakódás, valamint több kondenzvíz is keletkezik majd, mely savas hatása miatt roncsolja a kémény szerkezetét.

Amennyiben megoldható, mert otthonunk több kéménnyel is rendelkezik, akkor próbáljuk meg a kályhát úgy elhelyezni, hogy azt másik kéményre kössük rá, ne arra, amelyre az elsődleges gázüzemű berendezésünk is rá van kötve. Ez azért is fontos, mert ebben az esetben a kéményben visszaáramló levegő majd csak a kályha tűzterében lobogó lángok táplálását szolgálja majd. Az égéshez szükséges oxigén egy része ugyanis a kéményen keresztül kerül majd a tűztérbe. Egy kW leadott hőenergia elállításához nagyjából 4 m3 friss levegőre van szükség. Ez azt jelenti, hogy ha mondjuk kályhánkat 6 kW/h teljesítményen szeretnénk üzemeltetni, akkor ahhoz a tűztérbe óránként 24 m3 friss levegőnek kell bejutni. Minél kevesebb tüzelőberendezésnek kell osztozni egy adott kéményen, annál több levegőt biztosíthat a kémény egy-egy készüléknek.

Persze amennyiben szükség van rá, akkor a kályha ellátható külső levegő bevezető rendszerrel is, viszont ennek kialakítása valamivel költségesebb.