Egy megfelelő kémény 4 legfontosabb paramétere
A kémény több, mint egy egyszerű cső, amin keresztül távozhat tüzelőrendszerünkből a füst. Működési elve is sokkal bonyolultabb. De nézzük, mitől is működik hatékonyan egy kémény!
Az első paraméter a kémény hosszúsága. Azzal talán sokan tisztában vannak, hogy egy kémény minél hosszabb, annál huzatosabb, vagyis annál erőteljesebb benne a légmozgás. A gyárak kéményeit sem azért építik olyan magasra, hogy a kiáramló füst minél kevésbé zavarja a környéken élőket, hanem azért, mert így tudják elérni a kívánt légáramlási szintet a kéményen belül.
A következő fontos paraméter, mely meghatározza, hogy mennyire hatékonyan üzemel kéményünk, az a keresztmetszet. Ha egyébként a kéményt nem tudjuk kellően magasra építeni ahhoz, hogy elérjük a kívánt huzatosságot, akkor a keresztmetszet növelésével ez egy bizonyos szintig orvosolható. Fordítva azonban már nem igaz a helyzet, tehát a túlzottan szűk keresztmetszetű kéményben nem fog jelentősen javulni a légáramlás, ha megnöveljük annak magasságát. A keresztmetszet persze nagy mértékben meghatározza azt is, hogy mekkora teljesítményű berendezés köthető rá a rendszerre. Ha tehát a tüzelőrendszernek van egy meghatározott keresztmetszetű füstkivezető járata, akkor a kémény keresztmetszete sem lehet ennél kisebb. Mondjuk az sem túl előnyös, ha ennél jóval nagyobb, mert például a folytonégő kandallók nagyon kényesek tudnak lenni a túlzott légáramlásra is. A méretek mellett alapvető fontosságú tényező a hatékony üzemeltethetőség szempontjából a minél körültekintőbb kémény szigetelés.
A kémény méretei mellett azonban szintén alapvető fontosságú tényező a hatékony üzemeltethetőség szempontjából a szigetelés. A füstgáz felfelé áramlásának sebességét ugyanis nagyban meghatározza annak hőmérséklete. Ez a füstgáz persze kilépve a tűztérből folyamatosan hűl, de a kémény megfelelő szigetelésével elérhetjük, hogy ez ne legyen olyan mértékű, mely veszélyeztetné a hatékony áramlást.
Itt szoktak sokan elkövetni egy hibát, mikor megfelelő méretezés nélkül építenek be a rendszerbe egy hődobot. Ezek feladata, hogy csökkentsék az úgynevezett "hulladék hő" mértékét, vagyis annak a hőnek a mennyiségét, mely a kéményen keresztül a füstgázokkal távozik. Az ilyen hődobokkal könnyen 80% fölé növelhető egy kandalló, vagy kályha hatásfoka, csak az a kérdés, hogy megéri-e. Ha ugyanis a hődobot nem megfelelően méretezik a készülékhez és a füstelvezető rendszerhez (márpedig általában ez a helyzet), akkor túlzottan sok hőt von majd el a távozó füstgázoktól, vagyis csökken azok áramlási sebessége. Ezzel jelentősen felgyorsíthatjuk mind a tüzelőberendezés, mind a füstelvezető rendszer állagromlását. A modern kandallókban egyébként már beépített hővisszanyerő rendszer is helyet kap, mely csak annyit von el a hulladékhőből, mellyel még nem veszélyezteti a füstgázok megfelelő áramlását.
Ezek mellett persze van még egy tényező, melyről sokan megfeledkeznek. Ez pedig a megfelelő tüzelő. A frissen vágott, túl magas nedvességtartalmú fa nem alkalmas arra, hogy hatékonyan üzemeltessük berendezésünket. Rengeteg füst, korom lerakódás, gyenge hatásfok, lassú légáramlás. Ezekre számíthatunk, ha nem megfelelő tüzelőanyagot használunk. Ennek pedig hosszútávon szintén az a következménye, hogy teljesen tönkretesszük mind a tüzelőberendezést, mind a kéményrendszert.
