A szénmonoxid veszélyei

A szénmonoxid veszélyei

Sajnos minden fűtési szezonban nagyjából 80-100 közé tehető a szén-monoxid mérgezéses halálesetek száma hazánkban. Elszomorító, mert az ilyen balesetek viszonylag könnyen elkerülhetők lennének.

Sokan valószínű tisztában vannak azzal, hogy Magyarországon mám-már botrányosnak nevezhető a helyzet kéményfronton, hiszen a nagyjából 4,5 millió kéményből 100.000 állapota életveszélyes, míg másik 500.000 sürgős felújításra szorulna. Ilyen rossz állapotú füstelvezető rendszerek mellett óhatatlanul megnő a szén-monoxid mérgezés veszélye, mely sajnos még a megfelelő kéményrendszerek megléte esetén is előfordulhat. A szén-monoxid mérgezésesek harmada ugyanis új építésű ingatlanokban következik be. De ne szaladjunk ennyire előre, kezdjük az elején.

Szén-monoxid bármilyen típusú tüzelőberendezésben (kazán, kandalló, kályha, stb.), bármilyen tüzelőanyag használata mellett (gáz, fa, szén, stb.) keletkezhet, ha az égés folyamata nem tökéletes, és nem jut annyi oxigén az égéstérbe, mely biztosítaná a szén-dioxidos égést. A szén-monoxid keletkezés lehetősége tehát gyakorlatilag bármilyen tüzeléstechnikai rendszer esetén fennáll, azonban a megfelelő füstelvezető rendszernek ezzel meg kell birkóznia. Ha azonban mégis nagyobb mennyiségű szén-monoxid áramlana a lakás légterébe, akkor életbevágó lehet, hogy időben felismerjük a mérgezés tüneteit.

A legnagyobb gond, hogy a szén-monoxid színtelen és szagtalan, így csak a mérgezés jelei lehetnek árulkodóak. Mérgezés esetén a legelsőnek megjelenő tünetek a fejfájás és a szédülés. Ezt követi a hányás, illetve az eszméletvesztés. Ha tehát egy lakáson, egy helyiségen belül egyszerre többen is szédülni kezdenek, illetve hányingerük lesz, akkor ennek oka akár a szén-monoxid magas koncentrációja is lehet. A mérgezés külső tünete az élénkpiros bőr, a feszülő izmok és a szapora légzés, mivel a szén-monoxid magas koncentrációja miatt oxigénhiányos állapot lép fel a szervezetben.

A gond az, hogy a már viszonylag alacsony koncentráció is veszélyes lehet, hiszen a szén-monoxid molekulák 250-szer erősebb kötést képesek létrehozni a vérben található hemoglobinnal, mint az oxigén atomok. Ennek hatására a vér nem a tüdőbe kerülő oxigént, hanem a belélegzett szén-monoxidot kezdi majd el szállítani az agyba, illetve más szervekhez, vagyis a szervezetben oxigénhiányos állapot alakul ki. A mérgezés áldozata tehát úgy fullad meg, hogy közben folyamatosan lélegzik.

Mivel már a viszonylag alacsony koncentráció is veszélyes lehet, ezért fontos, hogy a tüneteket minél előbb észrevegyük és minél hamarabb elhagyjuk a veszélyes lakást, helyiséget, minél hamarabb kinyissuk az összes nyílászárót az átszellőztetéshez. Sajnos gyakori tévhit, hogy az arc elé tartott, benedvesített rongy ilyenkor a füstmérgezéshez hasonlóan megvédhet minket a szén-monoxidtól is. A helyzet azonban, hogy a nedves rongyon keresztül a szén-monoxid ugyanúgy bejuthat tüdőnkbe.

Az ilyen szörnyű tragédiákat megelőzhetjük azzal, ha rendszeresen átvizsgáltatjuk füstelvezető, valamint tüzelőrendszerünket, illetve, ha azok kialakítását, bekötését minden esetben szakemberre bízzuk. Mivel azonban az ördög soha nem alszik, ezért a legbiztosabb, ha felszereltetünk néhány szén-monoxid mérőt is otthonunkban.

Megosztás
Váltás teljes nézetre!