A tűztalaj és a tűztérfal
Ezúttal a kandallók két igen jelentős szerkezeti elemével, a tűztalajjal és tűztérfallal szeretném kicsit tüzetesebben megismertetni az olvasót, hogy nagyobb rálátása legyen, ezen elemek miért is olyan fontosak a megfelelően kialakított és persze maximálisan biztonságosan üzemelő kandallók esetén.
A tűztalaj, melyet szokás kandallófenéknek is nevezni, értelemszerűen a tűztér alsó része. A következőkben a tűztér talaj megfelelő kialakításáról szeretnék pár mondatot írni, mely arra az esetre vonatkozik, ha a tűzteret egyedileg alakítjuk ki, tehát nem egy előgyártott tűztérbetét építünk be. Ilyen esetben egyértelmű, hogy a tűztalajt is magas hőálló képességű anyagokból kell kialakítani, ami lehet hőálló beton, samott, vagy éppen homokkő. A tüzelő a legtöbb esetben a tűztalajra kerül, persze arra is van lehetőség, hogy tűzrácsot helyezzünk a kandallóba, így a tűztalajt is jobban megóvhatjuk.
Ha a kandalló tűztere egy födémre épül, akkor fontos hogy a tűztalaj szerkezete elkülönüljön a födém szerkezetétől ráadásul a két rész, vagyis a födém és a fenékfalazat között legalább egy 8-10 cm vastag hőszigetelő réteget építsünk be. Előnyös lehet, ha a hamuzás a tűztalajon történik, hiszen így a hamu maradék hőjét is fel tudjuk használni. Az ilyen egyedileg kialakított kandalló tűzterek esetén, főleg ha az nyitott tűztér, akkor a szoba padlóját mindenféleképpen meg kell védeni a kicsapódó szikráktól, vagyis a kandalló előtti részt fedjük le egy tűzbiztonsági sávval, ami lehet tégla, betonlap, de akár fémlemez is.
A tűztérfal esetében az egyik legfontosabb szempont, hogy azt a különböző légtechnikai és tartószerkezeti elemektől, valamint a kandallóburkolattól teljesen függetlenül kell felépíteni, hiszen a hőtágulásnak köszönhetően bekövetkezhetnek apróbb mozgások. Hogy ezen mozgás ne károsítsa a kandalló szerkezetét a tűztérfal és a burkolat között egy kis rést kell hagynunk, vagyis egy úgynevezett dilatációs, vagy mozgási hézagot. Hogy a hamu és a korom ne tudjon lerakódni ebben a hézagban fontos, hogy kitöltsük azt egy hőálló, de rugalmas anyaggal. Mivel a tűztérfalak képesek tárolni a hőt, sőt a hősugarakat irányítják is, ezért légfűtéses kandallók esetén hőcserélőként is funkcionálnak. A tűztérfalakat alapanyaguk szerint öt csoportba sorolhatjuk. Ez alapján beszélhetünk egyszerű, tűzálló, beton, acéllemezes és öntöttvas köpenyű tűztérfalakról.
Az egyszerű falazott tűztérfalak olyan kisméretű, égetett téglából készülnek, melyek nem lehetnek T 50 szilárdsági értéknél szilárdabbak. Ellenkező esetben a tűztér gyors felmelegedése miatt hajszálrepedések keletkezhetnek a téglákon, amik így egy idő után szétporladhatnak. A téglák összeillesztéséhez soványított agyaghabarcsot, vagy samotthabarcsot kell használni. Ezzel a megoldással, vagyis az egyszerű falazatú kialakítással, kizárólag nyitott tűzterű kandallók építhetőek.
Tűzálló falazat építésével mind nyitott, mind zárt tűzterű kandallók kialakíthatóak, amik lehetnek fa és széntüzelésűek is. A tűzálló falazatot samott téglából, vagy samott lapból építik. A dilatációs, vagy hőtágulási mozgást itt is figyelembe kell vennünk. Hogy a tűzálló falazatnál milyen falazóhabarcsot használunk azt a hőigénybevétel, vagyis a kandalló teljesítménye határozza meg. Kisebb hőigénybevétel esetén elegendő lehet a sima agyaghabarcs is, míg nagyobb hőigénybevétel esetén csak a samotthabarcs jöhet szóba.
Tűzálló beton tűztérfal használata esetén szintén lehetőség van mind nyílt, mind zárt tűzterű kandallók kialakítására. Az ilyen tűzálló beton tűzterek készülhetnek egy tömbben, de összeépíthetőek elemenként is. Ha már az alapot egy ilyen kandallóhoz elkészítettük akkor akár az egész kandalló egy nap alatt is felépülhet, hiszen a tűzlapok és a füstelvezető elemek is előgyártottak. A hőálló beton elemek hegesztett, ragasztott, vagy csavarozott megoldással is rögzíthetőek egymáshoz, de a bekötések miatt minimális vasalatra is szükség lesz. Hőálló beton elemeknél a hézagokat mindig hőálló agyaggal töltjük ki. A hőálló beton öntöttvas elemekkel és téglafalazattal is kombinálható.
Az acéllemezből készült tűztérfalaknak legalább A30-as minőségi mutatóval kell rendelkezniük és minimum 2, maximum 4 mm vastagnak kell lenniük. Nagy előnye, hogy az egyszerűbb kandallókba is könnyedén beépíthető, ezért a legtöbb előgyártott légfűtéses kandallóbetét acéllemezből készül. Az acéllemezes tűztérfalakat gyakran egy bordázattal is ellátják, mely a hőtágulás miatti eldeformálódás ellen védi azt, plusz a bordáknak köszönhetően megnő a hőleadó felület, így a fűtési teljesítmény is.
Napjainkban a legelterjedtebbnek az öntöttvas tűztérfalak számítanak, hiszen a legtöbb előgyártott kandalló tűztérbetétet is öntöttvasból készítik. Ezen falak szürkeöntvényből készülnek és falvastagságuk 5-7 mm. Az egyik legnagyobb előnyük, hogy akkor sem kezdenek el korrodálódni, ha sokáig nem használjuk őket.
