A kémények története

A kémények története

Nehéz kérdés, hogy az első, mai értelemben vett kémények megjelenése pontosan mikorra datálható.

Nagy a valószínűsége, hogy az első középkori lakótornyok megjelenése hívta életre ezen füstelvezető rendszereket, ahol a kémények kettős szereppel bírtak, hiszen kandallókat sok esetben csak a földszinti helyiségekben építettek, de a kéményeknek köszönhetően a meleg füstöt a falban el tudták vezetni más helyiségekhez is, így az több szoba falát is képes volt valamilyen szinten felfűteni.

Írásos, történelmi bizonyítékok sajnos nincsenek azzal kapcsolatban, hogy már ezt megelőzően is használtak volna ilyen, vagy ehhez hasonló füstelvezető rendszereket. Persze a füst hatékony elvezetésének igénye, már jóval korábban megjelent és az igazat megvallva az első füstelvezetési megoldásokat nem is a hidegebb, északi tájak lakáskultúrájának múltjában kell keresni. Az első ilyen kezdetleges megoldások ugyanis az ókori Egyiptom és Mezopotámia területén tűntek fel, hiszen ha jobban belegondolnunk a tüzelőrendszereket nem csak fűtésre, hanem sütésre és főzésre is használták. Tehát az égéstermékek megfelelő elvezetésének és szabadba juttatásának igénye már akkor megjelenhetett, mikor őseink először bevitték tűzrakó helyeiket az lakóházaik belsejébe. Persze ekkor kéményekről még korántsem beszélhetünk, hiszen a füst elvezetésére egy sokkal egyszerűbb módszert használtak, mégpedig hogy egy lukat vágtak a tetőszerkezetbe a tűzrakóhely fölött. Ez természetesen nem túl hatékony megoldás, hiszen a füst nagy része még így is a lakótérben maradt.

A következő nagyobb lépés a kémények fejlődésében az ókori rómaiaknak köszönhető. Az közismert, hogy a rómaiak igen komoly fürdőkultúrával rendelkeztek. Hogy ennek mi köze a füstelvezető rendszerek fejlődéséhez? A római fürdők egyik sajátosságát a meleg vizes medencék jelentették. Ahol termálforrásra bukkantak, ott csupán a felszínre kellett hozni a megfelelő hőfokú vizet, ahol azonban erre nem volt lehetőség, ott saját maguknak kellett a vizet felmelegíteniük. Az ilyen tüzelőrendszerek esetén a rómaiak már elkezdtek kezdetleges kürtőket és szikrafogókat használni, de a mai kéményektől még ezek is nagyon távol álltak.

A füstelvezető rendszerek fejlődése az elmúlt 150 évben gyorsult fel, melyhez értelemszerűen az ipari forradalom is jelentősen hozzájárult. A mérnökök hamar rájöttek, hogy egy igazán hatékony kéménynek nem csak arra kell képesnek lennie, hogy elvezess a füstöt, hanem hogy a megfelelő huzatosságnak köszönhetően levegőt szívjon be kintről az égéstérbe, hiszen ezzel intenzívebbé tehető maga az égés. Ennek a jelentősége főleg a teljesen zárt tűzterek megjelenésével és azok elterjedésével nőtt meg. Szintén jelentősen hozzájárult a kéményrendszerek fejlődéséhez az újfajta tüzelőanyagok megjelenése 20. század elején, mint például a kőolaj, vagy éppen a földgáz. A modern technológiának köszönhetően ma már nem jelent gondot sem az új kémények építése, sem a régiek felújítása, és a korszerű Schiedel kémények mindkét területen élen járnak. Tekintse meg kínálatunkat!

Megosztás
Váltás teljes nézetre!